Beszélni bárki tud, jól kommunikálni viszont csak az, aki érti, tudja, felismeri a helyzeteket és alkalmazza a megfelelő módszereket. Nem csak az a fontos amit mondasz, hanem az is hogyan. Két azonos szakmai tudású ember közül az lesz a sikeresebb, aki kiválóan tud kommunikálni és bánni az emberekkel.
Merülj el velünk a témában, nyerj egy kis betekintést abba a csodás tárházba, amire a kommunikáció képes.
Amikor két ember találkozik, valójában hat személy van jelen. Kettő, ahogyan látják önmagukat; kettő, ahogyan látják egymást; és kettő, amilyenek valójában.
Nagyon nehéz lenne egy rövid posztban elmondani, mi mindent érintünk kommunikációs alkalmainkon.
Első témánk az önismeret volt.
Elcsépelt a szó? Meglehet. Mégis élethosszig tartó tanulás rejlik az önismeret mögött. Hogy tisztában legyünk adottságainkat, képességeinkkel, ismerjük cselekedeteink fő indítékát, tipikus reakcióinkat és csapdáinkat, képesek legyünk reális jellemzést adni önmagunkról értsük és tudjuk használni érzéseinket.
Számtalan dologról szól még az önismeret, de ezen a tréningen nem is annyira ezt boncoljuk, adunk inkább egy iránytűt ahhoz hogy hogyan tudunk ennek segítségével egymáshoz és magunkhoz nyitottabban fordulni.
A személyiségtipológia abban segít minket, hogy megismerjük és elfogadjuk mások, de akár önmagunk viselkedését, működését, reakcióit bizonyos helyzetekben. Megértsük és elfogadjuk, hogy egy-egy helyzetre adott reakció nem jó vagy rossz csak azért mert más, mint amit mi rántunk elő a saját eszközkészletünkből.
Rengeteg “aha” élményre ad lehetőséget, ha megismerjük a típusokokat, azok erős és gyenge pontjait. Kulcs a megismerésben van, az elfogadás ezt már önkéntelenül követi.
Kommunikáció témában az asszertivitás olyan alapvető fogalom mint a levegővétel az életben maradáshoz.
De mit is takar a szó maga?
Ötletbörzénken többek között az önérvényesítés, a win-win fogalmak, az asszertív jogok, felelősségteljes jelenlét, viselkedés és kommunikáció került az üstbe, melyből közösen alkottuk meg a meghatározást; magabiztos, határozott, önérvényesítő viselkedés, kommunikációs stílus, készség és gondolkodási mód, melyben nem sérül a másik személy az egyén érvényesülése mellett.
Előtérbe került az is, hogy a kommunikáció nem egyenlő a puszta beszéddel, a nonverbális faktor sokkal összetettebb és erőteljesebben van jelen a szavak szintjénél. Jelenlétünk, kinézetünk, gesztusaink, mimikánk sokkal többet elárul rólunk, mint amit mondunk. Ugyanakkor megjelenésünkkel teret adunk az ítéletek megjelenésének is.
Játékos feladatok során bebizonyítottuk, milyen fontos, hogy az ítéleteinket ne az első benyomás alapján hozzuk meg, hanem tájékozódjunk előtte, a legtöbb konfliktus elkerülhető ezáltal.
ÉNERŐS KÖZLÉSEK
Ha egy konfliktus kezelését úgy kezdjük, hogy az érzéseinket mondjuk el, azzal elkerüljük a játszmákat. Az érzéseink ugyanis megkérdőjelezhetetlenek, elvehetetlenek. Az én-üzenet sosem minősít, tiszteletben tartja a másikat, mint embert.
Tréningjeink alkalmával a résztvevők gyakran rácsodálkoznak, milyen kevés fogalmat használunk az érzéseinkre, holott mind az érzésekben, mind az ezeket kifejező szókincsben óriás tárház áll a rendelkezésünkre.
Az énerős közlések egy másik fontos eleme a szükségletek pontos kifejezése. Szükségleteink ugyanúgy mint érzéseink megkérdőjelezhetetlen, elvehetetlen elemei lényünknek. Itt is nagyon fontos a pontos megfogalmazás.
KÖZLÉSSOROMPÓK
A problémamegoldás másik nagyon fontos eleme a közléssorompók mellőzése. Közléssorompókkal megakasztjuk a kommunikációt, lassítjuk a megoldás folyamatát, megpróbálunk befolyással lenni a másik érzéseire. A tudatosság nélkül nagyon gyakran szaladunk bele ilyen és ehhez hasonló kifejezések alkalmazásába: Ne vedd magadra! Mondtam, hogy ez lesz! Ez ki kell bírnod! Holnap majd jobb lesz!
Ne aggódjatok, ha részt vesztek kommunikációs tréningünkön nemcsak az érzelmek és szükségletek szókincsének gazdag tárházát tárjuk fel előttetek, hanem bőséges listát adunk arról is melyik kifejezéseket érdemes elkerülni ahhoz, hogy problémáinkat könnyebben orvosoljuk.
Az EMK térkép a konfliktuskezelés útvesztőjében. Egy olyan séma, melynek segítségével nemcsak a konfliktuskezelés lesz egyszerűbb a hétköznapi helyzetektől kezdve, a gyereknevelésen át, a párkapcsolati témákon keresztül, egészen a munkahelyi konfliktusokig, hanem abban is segít minket, hogy egy kicsit kívülről lássuk a konfliktust magát és vele magunkat, tisztázzuk a helyzettel kapcsolatban kialakult érzéseinket és szükségleteinket.
Az EMK teret ad az érzéseknek, de kordában tartja az indulatokat, kifejezi a szükségletet és minősítés nélkül tartja tiszteletben a másikat. Ahol a konfliktus felüti a fejét (azaz az élet minden területén) ott az EMK alkalmazható.
Az egyik legfontosabb területnek a gyereknevelést tartjuk, mert ha megjelenik az erőszakmentesség a gyermeknevelésben, egy teljesen más módon kommunikáló generáció tud felnőni. EMK-ra fel! 😊
A Kommunikáció Művészete, avagy kérdések, amik javítják a kapcsolatainkat.
Kommunikálni, bármilyen helyzetben is legyünk, gyakran kihívást jelenthet. Azonban van egy eszköz a kezünkben, amely javíthat kapcsolatainkon és segítheti az információáramlást: a KÉRDÉSEK.
Hogyan lehet hatékonyan használni a kérdezés technikáit a jobb kommunikáció érdekében?
Szeretnél hatékonyan kérdezni?
Íme egy-két puskagolyó a tölténytárunkból 🙂
👉Nyitott kérdésekkel „Miért?”, „Hogyan?”, „Milyen?” kérdőszavak mentén lehetőség nyílik a mélyebb beszélgetésekre. Például, ha valakitől megkérdezed, hogy „Miért érzed ezt így?”, elősegítheted az empátiát és a mélyebb megértést.
👉Zárt kérdésekkel fókuszáltatunk, gyakran információgyűjtés céljából használjuk.
Egyszerre csak egy kérdést tegyél fel, várd meg türelmesen a választ és ne sugalmazz!
Nagyon fontos eleme a kérdezésnek az aktív hallgatás. Az igazi mágia az értő figyelemben rejlik. Figyeld a másikat, és az alapján alkoss kérdéseket, amelyek tovább mélyítik a beszélgetést.
A kérdezés művészete kulcsfontosságú minden kapcsolatban és helyzetben. Ha megtanuljuk hatékonyan használni a kérdezés technikáit, növelhetjük az empátiát, javíthatjuk a problémamegoldást, és erősíthetjük a kommunikációt.
Szóval, kövesd ezeket a tippeket, és nézd, hogyan változik meg a kommunikációd!
További munícióért csatlakozz következő kommunikációs tréningünkhöz és bővítsd velünk tudásod a témában!
Életünk forgatókönyve górcső alatt: miért érdemes megvizsgálnunk az általunk betöltött szerepeket?
A TRANZAKCIÓANALÍZIS egy izgalmas terület, amely megvizsgálja az emberi interakciókat és viselkedési mintákat. A játszmák olyan forgatókönyvek, amelyeket a mindennapi életben játszunk, gyakran anélkül, hogy tudatában lennénk.
Vegyünk egy példát: valaki hibázik, és a másik fél reakciója nem az, hogy megoldást keres, hanem inkább büntetést szab ki. Ez egy olyan játszma, amely sokszor negatív spirálba sodorhat minket.
Az is fontos, hogy felismerjük a ‘Szülő-Gyerek-Felnőtt’ szerepek közötti váltakozást. A Szülő szerepben megpróbáljuk irányítani vagy tanítani másokat, a Gyerek szerepben engedelmeskedünk vagy lázadunk, míg a Felnőtt szerepben racionális és együttműködőek vagyunk.
A tranzakcióanalízis segít felismerni ezeket a mintákat, és tudatosan választani, hogy milyen játszmákat játszunk és milyen szerepekben lépünk fel. A cél az, hogy egészséges, konstruktív interakciókat alakítsunk ki, és elkerüljük a felesleges konfliktusokat. Tudatosítva mindezt, képesek vagyunk jobb kapcsolatokat kialakítani és hatékonyabban kommunikálni másokkal.
Ha kedvet kaptál mindezekben még részletesebben elmerülni, akkor jelentkezz Kommunikációs Műhelyünkre!
Jelentkezés az info@headstart.co.hu mail címen vagy itt a honalpon!
Székhely: 8095 Pákozd, Széchenyi utca 32.
Cégjegyzékszám: 07-09-033108.
Adószám: 27721719-2-07.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2022/000202.
Munkaerő-közvetítési engedély szám: FE/12/3057-3/2022.
